A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: játék. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 27., kedd

Könyvmoly Párbaj vol. 6.

Hát, újra itt vagyunk! Az előző Párbaj teljesítése után - bár csak az A listámat olvastam el végül az eredeti terveimmel szemben - nagyon nehézkesen álltam neki az idei listámnak. Valahogy nagyon rapszódikus hangulatban talált meg ez a jelentkezési időszak, de azért csak sikerült most is megírnom. Újdonságként ezévben bevezettük a Moly Menü listát, ami a book tagek mintájára történő listaállítást jelenti az általunk előre megadott szempontok alapján. Ebből is van 7 és 11 könyves verzió, és mivel fogalmam sincs, milyen lesz az élet egy babával, inkább ez alkalommal sem hősködtem a 11 könyves bevállalásával. Az alábbiakban tehát a 'B' menü listámat olvashatjátok, amivel a 2015/2016-os Könyvmoly Párbajra jelentkeztem:

1. Olvass egy könyvet olyan szerzőtől, akinek ugyanazzal a betűvel kezdődik a keresztneve, mint neked!



A: Kleinheincz Csilla: Ólomerdő

B: Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv




2. Olvasd el a legutolsó könyvet, amit megvettél/ ajándékba kaptál!




A: Neil Gaiman: Tükör és füst
B: Mark Lawrence: Tövisek Hercege





3. Olvass el egy klasszikust!




A: Jane Austen: Büszkeség és balítélet
B: Charles Dickens: Karácsonyi ének





4. Olvass el egy könyvet, amit kölcsön kaptál!




A: Kae Westa: A démon és a papnő
B: Tari Annamária: Z generáció





5. Olvass könyvet az egyik kedvenc szerződtől!




A: Ernest Cline: Armada
B: Neil Gaiman: Felkavaró tartalom





6. Olvasd el egy sorozat második kötetét!




A: Diana Wynne Jones: Az égi palota
B: Leiner Laura: Hullócsillag





7. Olvass el egy olyan könyvet, aminek nem angol az eredeti nyelve!




A: Limpár Ildikó: Emlékek tava
B: Dante Alighieri: Isteni színjáték





Mint látjátok, most is bebiztosítottam magam egy B listával, viszont ez olyan jól sikerült, hogy megint került rá egy adag könyv, amit legalább olyan szívesen elolvasnék, mint az A listásakat, szóval meglátjuk, mire lesz idő/kedv és mitől megy el menet közben. :) Egészen változatos kis menü lett, úgyhogy kifejezetten büszke vagyok rá. Remélem jövő októberre is az leszek. :D

Aki még nem jelentkezett, de szeretne, vagy csak kíváncsi rá, mi a búbánat az a Könyvmoly Párbaj, megtalálja az idei játékszabályokat >>ITT<<. De igyekezzetek, mert már csak hétvégéig van idő leadni a listákat! ;)

Hajrá, Párbajosok!

2015. október 2., péntek

A perverz, a törpe és a szemüveges gazfickó

Elérkeztem végül az utolsó Párbajkönyvem értékeléséhez, ami a bejegyzéscím alapján akár egy Romana füzet is lehetne, de helyette inkább egy light novel, méghozzá egy általam igen kedvelt anime alapjául szolgáló darab. Mamare Touno: Log Horizon 1. - The Beginning of Another World.

A Log Horizon sok társához hasonlóan olyan light novel, ami webcomic-ként kezdte, ám a rajongók annyira szerették, hogy a képregény szeletkéket az író végül egybegyúrta, és bumm, így lett a jelenleg 9 kötetet számláló sorozat! Borító tekintetében sokat nem várhatunk rendszerint ebben a műfajban, így itt sem különösebben fordítottak rá nagy gondot. Kicsit olyan az egész, mintha nem lett volna pénz színes tintára, de azért a zöld hátteret összespórolták volna a rajongók, hátha javít valamit az összképen. Pedig nem. Én mindenesetre e-bookban olvastam, szóval nem éltem meg nagy tragédiaként a nem túl hívogató küllemet, de annyi biztos, hogy nem ez az a sorozat, amit beszereznék csak azért, hogy szépen mutasson a polcomon. Viszont az egy-egy fejezet elején található karakterdizájnok hangulatosak.

Történetünk főhőse Shiroe, az Elder Tales nevű híres online játék nagy tudású veterán játékosa. Shiroe az Elder Tales legújabb kiegészítőjének telepítése után rengeteg másik játékossal egyetemben egyik pillanatról a másikra a játék világában találja magát, karakterének bőrébe bújva. Senkinek semmi információja nincs róla, mi történt pontosan, ezért természetesen mindenki pánikol vagy épp magába zuhan. Shiroe rövidesen felfedezi, hogy akad azért barátja, aki hasonló cipőben jár, így a megbízható, bár kissé perverz Naotsuguval együtt elhatározzák, hogy megpróbálják kitapasztalni ennek a világnak a szabályait, és keresnek valami célt a céltalanságban.

Visszaolvasva a sztori leírását nem tűnik túl izgalmasnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy tényleg nem az. Említettem, hogy szeretem az animét, ugye? Ugye. Na, hát ez azért van, mert ott történik is valami, itt meg nem igazán. Majdnem a teljes kötet összesen arról szól, hogy Shiroe, Naotsugu, és a később hozzájuk csapódó Akatsuki próbálnak hozzászokni a világhoz, amibe csöppentek. Információt gyűjtenek róla, megtanulnak harcolni, és időnként aggódnak. A csaknem 400 oldal összesen az anime első 4 részét öleli fel, annyira vontatott az egész. Sajnos mind az elnyújtott történeten, mind a stíluson meglátszik, hogy ez az író nem regényekre szakosodott, jobb lett volna, ha megmarad a webcomic formátumnál.

Hogy mi a gond a stílussal? Több minden. Egyrészt rengeteget ismétel. Nem szavakat, sokkal inkább egész részleteket. Ha lett volna hozzá türelmem, lehet, hogy megérte volna szemléltetésként összeszámolni például, hányszor írja le, hogy a táj mohás, saras, gazos, itt-ott kandikál csak ki egy kis beton, és szanaszét elhagyatott, gazzal benőtt autók hevernek. De ugyanígy említhettem volna a képességek vagy kasztok jellemzését, vagy épp Shiroe egy-egy aggodalmát. Egy másik probléma, hogy az író ide-oda ugrál jelen és múlt idő között, ami számomra nagyon zavaró volt sok helyen, mintha egy kisiskolás első szárnypróbálgatásait olvastam volna fogalmazás terén.

Karakterek tekintetében szintén kicsit csalódnom kellett. Azt reméltem a light noveltől - ezért is tettem fel a listámra -, hogy kicsit mélyebben megismerhetem azokat, akiket az animében már megkedveltem, ez azonban leginkább csak Shiroe esetében volt így, viszont az ő megítélésének meg nem tett jót ez a tudás. Shiroe az animében egy elég zárkózott, de nagyon intelligens, elképesztő taktikai érzékkel rendelkező fiú. Ezt itt is valamelyest megpendíti az író, viszont sokkal többet kapunk az aggodalmaskodó, önbizalomhiányos és kicsit túlságosan is félénk vonásokból, amik jócskán eltiporják a "szemüveges gazfickó" becenév adta elvárásokat. Naotsugu egészen megkedvelhető, Akatsukiról viszont összesen annyit tudunk meg, hogy alacsony, nagyon szép és általában szótlan.

Összességében nagyot csalódtam a könyvben, sokkal több és sokkal minőségibb tartalomra számítottam, szóval nem igazán tudom ajánlani senkinek. Inkább nézzétek meg az animét. Ugyan az sem befejezett még, és mivel a második sorozat együtt haladt a rendkívül lassú folyású light novellel, így az sem sikerült olyan lendületesre, mint az első, azért szerintem mindenképp megéri annak, akit érdekel az ilyen "bekerülünk a játékba" típusú történet.

Végül a kérdés: Van-e olyan film, anime vagy mese, aminél úgy éreztétek, jobban sikerült, mint a könyv, ami alapján készült?

2015. március 15., vasárnap

Játssz az életedért!

Eltelt már több, mint három hónap azóta, hogy elolvastam a második párbajkönyvem. Mondhatnám, hogy azért nem írtam róla eddig, mert nem volt időm, ami részben fedné is a valóságot, a teljes igazság azonban az, hogy egyszerűen nem tudtam, hogy fogjak hozzá. Ugyanis erről a történetről egyszer már írtam egy bejegyzést. Most mégis megpróbálkozom vele ismét, szóval lássuk, miben is különbözik könyv és anime Kawahara Reki: Sword Art Online-ja esetében.

Mivel ezt a könyvet tudtommal nem lehet kapni Magyarországon, maradt az e-book lehetősége. Így nem tudtam igazából a borítót nézegetni, de azért persze rákerestem, és meg kell állapítanom, hogy egészen semmilyen. Valahogy egyáltalán nem adja vissza a történet hangulatát, egyedül a cím színe tetszik. Persze a light novelek borítójától alapvetően nem kell sokat várni, de kicsit akkor is méltánytalannak érzem ezt a történettel szemben.

2022. november 6-a. 10 000 ember próbálja ki a frissen megjelent virtuális valóság alapú online játékot, a Sword Art Online-t, ahol a Nerve Gear nevű készülék segítségével az agyukkal irányíthatják virtuális karakterüket. A fantasztikus játékvilág megízlelését követően 10 000 ember fedezi fel, hogy nem tud kijelentkezni. A kezdőváros főterén 10 000 ember hallgatja végig a játék fejlesztőjének bejelentését, miszerint addig nem jutnak ki a játékból, amíg el nem érik a 100 szintes kastély legtetejét, és le nem győzik az ott várakozó főellenséget. Mindezt úgy, hogy ha a játékbeli karakterük meghal, a valóságban a testük is, akár csak ha bárki megpróbálja őket lecsatlakoztatni a Nerve Gear-ről. Az első hónap végére 2000 ember veszti életét, az első szintet pedig még nem sikerült kitisztítani...

Ha valaki kicsit kutakodik a bejegyzéseim közt, megtalálhatja az animéről szólót, amiben elég lelkesen ecseteltem, mennyire tetszett. Ennek fényében azt gondolhatnánk, a könyv majd egész biztosan még jobban fog. Hát, nem igazán. Nem lett rossz a könyv, sőt, nagyon is élvezhető, ugyanakkor én arra számítottam, hogy itt majd kicsit jobban belemélyedünk Aincrad világába, több apró részletet megtudunk, több érdekes szintet ismerünk meg. Ehhez képest itt úgy éreztem, az anime túlragyogta az eredeti művet. Egyetlen olyan rész volt a könyvben, ami az animében nem szerepelt, egy extra fél fejezet, ami gyakorlatilag egy teljesen fölösleges, a legkevésbé sem odaillő 18 karikás jelenet, szóval hálát kellett adnom az égnek, hogy ez az animéből kimaradt.

A másik dolog, amin meglepődtem, hogy egy rakás szereplő, akiknek a felbukkanását vártam, nem jelent meg az első kötetben. Mint kiderült, a Sword Art Online eredetileg egyetlen kötetesnek készült, de az olvasók annyira megszerették, hogy ennek hatására Kawahara elkezdett írni több és több kötetet. A második kötet rögtön egy kiegészítő volt az első világához, és csupán ebben tűntek fel azok a szereplők, akiket én hiányoltam. Az első kötet tehát, ha így vesszük, egészen rövid, bár sok idő telik el a történet során, nagyon kevés dolog van igazán részletesen kifejtve.

A két főszereplőt továbbra is kedvelem, bár a kedvencem itt nem Kirito, az abszolút főhős, hanem Klein, a legjobb barátja volt, annak ellenére, hogy Klein nem szerepelt olyan sokat a történetben.

Összegezve a tapasztalatokat, azoknak tudom ajánlani, akik érdeklődnek a virtuális világok iránt, és még nem látták az animét, mert aki már látta, annak sajnos semmi pluszt nem fog adni a könyv.

Végezetül jöjjön a Párbajos kérdés:
Kipróbálnál-e egy ilyen játékot? Ha igen, milyen típusú világban, milyen karakterrel játszanál szívesen?

2013. október 5., szombat

Könyvmoly Párbaj 4. felvonás

Hogy, hogy nem, negyedik alkalommal is elindítottuk a Könyvmoly Párbajt, bár az eddigi évek "hagyományaihoz" hasonlóan idén is történt személyi változás. Brigi letette a lantot, a helyére pedig Kerol érkezett, így egyelőre ketten egyengetjük a párbajozók útját. Egyelőre. ;) 

Idén kicsit tovább tartott összeállítani a listám, pedig voltak rajta egyértelmű darabok, inkább azt volt nehéz eldönteni, melyikek legyenek az A és melyikek a B listán. Nem is szaporítom tovább a szót, íme az idei adagom:

A lista:
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Earnest Cline: Ready Player One
Joanne Harris: Szederbor
Neil Gaiman: The Graveyard Book
Charles Kingsley: Water Babies
Michelle Paver: Gods and Warriors
Michelle Paver: Farkastestvér
Michelle Paver: Szellemvándor
Leiner Laura: Bábel
Christopher Paolini: Elsőszülött


B lista:
Suzanne Collins: Futótűz
Suzanne Collins: A kiválasztott
Christopher Paolini: Brisingr
Christopher Paolini: Örökség
Joanne Harris: Ötnegyed narancs
Simon Tamás: Vérmacska 2.
Szalai Lilla (szerk.): Karácsonyi mesék
Dömötör Tekla (szerk.): Germán, kelta regék és mondák
Japán regék és mondák
Stephen King: Christine


Az A listán ez alkalommal egy újraolvasás is helyet kapott, a Farkastestvérnek ugyanis megjelent a folytatása, és mivel elég rég nem volt a kezemben az első kötet, a folytatás elolvasásához elengedhetetlennek tartottam az emlékek felfrissítését. Szintén újdonság a listámon, hogy idén angol nyelvű könyveket is bepakoltam, mert úgy érzem, túl keveset foglalkozom mostanában a nyelvvel, és nem szeretnék kijönni a gyakorlatból. 

Jelentkezni egyébként november 2-án 16:00-ig lehet, a részletes szabályzatot megtaláljátok a Könyvmoly Párbaj blogján. Gyertek, olvassunk együtt! :)

2012. október 1., hétfő

Könyvmolypárbaj 3. felvonás

Október 8-án ismét kezdetét veszi a lassan hagyománnyá váló Könyvmolypárbaj, ahol előre megadott 7 illetve 10+1 könyvet kell elolvasnunk az immár 11 rendelkezésünkre álló hónap leforgása alatt. A teljes kiírást megtalálhatjátok a Könyvmolypárbaj blogján, én pedig nem is szaporítom a szót, jöjjön az idei párbajlistám:

A lista:
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Catherine Fisher: Incarceron
Werner Lansburgh: Drága New-see!
Vasas Judit: Mah-ree Nok
Mary Hooper: Édességek kicsiny boltja
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Fekete István: Karácsony éjjel
Alan Alexander Milne: Micimackó
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak (5 az 1-ben)
Lewis Carroll: Alice Csodaországban


B lista:
Jenna Black: Káprázat
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
John Green: Alaska nyomában
Christopher Paolini: Elsőszülött
Neil Gaiman: A temető könyve
Szabó Magda: Abigél
Susanna Clarke: A hollókirály
Stephen King: Christine
Leiner Laura: Remek!
Takami Kósun: Battle Royale

Akkor hát, hajrá nekünk! :)

2012. augusztus 6., hétfő

Kérdezős blogger díj

Onamsik jóvoltából kaptam egy Kérdezős blogger díjat, amit ezúton is köszönök neki. :) Igyekszem minden kérdésre értelmes választ adni, és hasonlóan értelmes kérdéseket feltenni a 11 választottamnak. :)

Játékszabályok:
  • Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról
  • A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell
  • 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek
  • 11 embert meg kell jelölni és linkelni
  • Nincs visszaadás/visszajelölés


A kapott 11 kérdés és a válaszaim:

1. Hány könyvet olvasol egyszerre? Egy könyvnek szenteled minden figyelmedet, vagy szeretsz egyszerre többet olvasni?
Jelenleg épp három könyvet olvasok. Egyet elkezdtem a Könyvmolypárbajra, de mivel lassan és nyögvenyelősen haladtam vele, félretettem, és belekezdtem egy másik párbajosba. Azzal se haladok úgy, ahogy szeretnék, de jobbára igyekszem arra figyelni, csak időnként csúszik be egy-egy Szent Johanna Gimi, amit bármikor, bármilyen körülmények közt képes vagyok olvasni. A harmadik könyvet közösen olvassuk párommal, így nagyon-nagyon lassan haladunk vele. Nem azért, mert nem jó, hanem mert általában este olvassuk, így hamar álmosak leszünk, főleg, hogy mindent, amit olvasunk benne, alaposan átbeszélünk. Jó kis esti program. :)

2. Ki a kedvenc íród és mi fogott meg benne?
Ez rendkívül nehéz kérdés. Sosem volt igazán kedvenc íróm, legfeljebb kedvenc könyvem, de mivel annak az írójától rendszerint nem olvastam más könyveket, így nem tudtam egyértelműen kedvencemnek nevezni. Jelenleg a kedvenc íróm Leiner Laura, aki olyan szinten függővé tett az SzJG sorozattal, hogy mióta elolvastam, jóformán nem tudok mást olvasni, mert folyton ezen kattog az agyam. Tőle sem olvastam még mást, csak két könyvrészletet, de pályázom rájuk, úgyhogy előbb-utóbb remélhetőleg fogok, és remélhetőleg sem azokkal, sem a maradék két SzJG kötettel nem okoz majd csalódást. De hogy mi fogott meg benne? Az elképesztő humorán kívül egyszerűen fogalmam sincs. Talán annyi elég is, hogy kedvenccé váljon, talán van benne valami megmagyarázhatatlan, amitől annyi rajongója lett - köztük én is, mindenesetre ezúton köszönöm neki az élményt.


3. Mi a fontos számodra egy jó könyvhöz? (pl. a történet, az író stílusa, műfaj, hosszúság, stb.)

Humor, happy end és némi romantika. Humor minden mennyiségben jöhet, a túlságosan csöpögős dolgokat viszont nem mindig viselem jól, hangulatfüggő, szóval romantikából az a jó, ha van, de mértékkel. Azon történetek, amik nem végződnek happy enddel, 99% valószínűséggel nem fognak tetszeni, erősen boldogságpárti vagyok. Ezek tulajdonképpen az alappillérek nálam, a többi bárhogy változhat, egy laposabb történetet is tudok nagyon szeretni, ha halálra röhögöm magam rajta. Vannak műfajok, amikben alapból nem olvasok, mert egyszerűen nem érdekelnek, ilyen a horror, az önéletrajzi kötet, a dráma és a sci-fi. Viszont ezekből is akadnak kivételek speciális esetekben, tehát műfaj tekintetében kevésbé vagyok zárkózott.


4. Melyik volt az a könyv, ami annyira nem tetszett, hogy nem tudtad végigolvasni? (Már ha egyáltalán volt ilyen.)
Emlékeim szerint a mai nappal bezárólag egyetlen ilyen könyv van, ez pedig Jókai Mór: Az aranyember c. regénye. Még 12-ben lett volna kötelező olvasmány, addig mindig mindent elolvastam, amit csak feladtak, de ezt egyszerűen képtelen voltam. Szenvedtem vele olyan 30-40 oldalt, és nem bírtam tovább, elolvastam helyette a rövidített verziót, amiből így is 4-es szövegismeretit írtam. Végtelenül unalmasnak tartottam, és - ezúton kérek sokadszorra is elnézést Radics tanárnőtől - a mai napig nem szántam rá magam, hogy újra nekivágjak. Egyszer majd biztosan eljön az ideje ennek is. Egyébként a közelmúltban volt egy másik könyv is, amit szívem szerint a sarokba dobtam volna, de csak és kizárólag a Könyvmolypárbaj miatt nem tettem, ez pedig az előző bejegyzésben "méltatott" Tim Severin könyv, A Viking - Odin gyermeke.

5. Inkább könyvtárba jársz, vagy inkább megveszed azokat a könyveket, amiket el szeretnél olvasni? (esetleg más egyéb verzió, pl. e-book, kölcsönkéred ismerőstől, stb.)
Igazából én a kettőt vegyíteni szoktam. Vagyis ha egy könyvet még nem olvastam, akkor előbb kiveszem könyvtárból, és ha tetszett, igyekszem megkaparintani egy saját példányt is. Persze ez alól azért vannak kivételek. Például ha egy sorozatról van szó, nem érzem szükségét, hogy előbb elolvassam a könyvtári példányt, hiszen még ha nem is tetszik annyira valamelyik kötete, akkor is úgy szép a sorozat, ha egész. Kivételt képeznek még az ajándékkönyvek. Mivel ezeket rendszerint nem a saját ízlésem alapján válogatom, és időm sincs mindig alapos rostára, így jobbára megveszem őket, aztán amelyik engem is érdekel, azt alkalomadtán kölcsönkérem attól, akinek ajándékba adtam.

6. Melyik az a könyv, amit már régóta tervezel elolvasni, de mindig csak halogatod?
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura. Párom nagy rajongója, így egészen régóta egészen gyakran megkapom, hogy engem biztosan csak azért nem érdekel, mert a film nem adta vissza elég jól a hangulatát, de bezzeg ha a könyvet elolvasnám, máshogy néznék a filmre is, szóval olvassam el szépen, és lássak csodát! Miután ezt hallgattam néhány évig, az előző Könyvmolypárbaj alkalmával fel is vettem elszántan a listámra, mondván, végre pontot teszek az i-re, és akár tetszik majd, akár nem, többet legalább nem szekál majd vele. Aztán az előző párbajom csúfos kudarcba fulladt, a mostanira viszont megint beneveztem. És most itt állok egy hónappal a párbaj vége előtt, és a két rövidke fél könyvem kivételével már csak A Gyűrűk Ura van vissza. De most el fogom olvasni. Ha belegebedek, akkor is.

7. Mely könyveket kedveled jobban, amiket egy külső mesélő mond el, vagy amikben a szereplők szemszögéből van leírva a történet?
Sosem próbáltam még meg különbséget tenni a kettő között. Számomra ez a szempont egyszerűen nem meghatározó, és akármennyire gondolkozom, nem tudnám kiválasztani az egyiket, mert mindkettő mellett és ellen is szólnak érvek, és szerintem bármelyik használatával lehet briliáns és katasztrofális könyvet is írni.

8. Melyik könyv szerinted az, amit mindenkinek el kéne olvasnia? Miért?
A Szent Johanna Gimi-sorozat. Mert nekem is szerzett egy csomó vidám percet, és boldogságpárti lévén ugyanezt kívánom másoknak is. És persze mert ki ne ajánlaná másoknak a kedvencét? :)

9. Hogy veszel könyvet? Csak azt veszed meg, amit már előtte hosszas mérlegelés után kiválasztottál, vagy csak bemész a könyvesboltba azzal a címszóval, hogy majd találsz valamit, ami tetszik?
Mivel legnagyobb sajnálatomra anyagi helyzetem nem teszi lehetővé az utóbbit, így kénytelen vagyok hosszasan mérlegelni egy-egy könyv megvásárlása előtt, sőt, esetenként ahhoz, hogy akár egy szem hőn áhított példányhoz is hozzájussak, kénytelen vagyok a család egyéb tagjaival kooperálni a jó ügy érdekében. A leggyakoribb eset viszont az, amikor is születésnapra, Karácsonyra, Húsvétra vagy bármi más jeles és jeltelen ünnepre csinos kívánságlistával ajándékozom meg szerető rokonaim, remélve, hogy ők több sikerrel járnak nálam.

10. Puha vagy keménykötésű könyv?
KEMÉNY! Csupa nagybetűvel. Bár tény és való, hogy a keménykötésű könyvek gyakran szét tudják lukasztani a hordozásukra szolgáló szatyrokat, esetleg a lábamat, amin pihentetném őket olvasás közben, mégse tudok elképzelni annál idegesítőbb könyves élményt, amikor a puha borítású, ezüsttálcán hordozott, széltől is óvott kötetből a ragasztás hibája folytán kihullanak a lapok. Ettől az összes hajszálamat ki tudnám tépni, úgyhogy ha csak lehet, mindig, minden esetben kemény borítású.

11. Volt-e már könyvvel kapcsolatos álmod? Ha igen, mi volt az?
Ezer meg egy százalék, hogy volt, és majdnem ugyanennyi, hogy ha megvernek se tudnék rá visszaemlékezni. Rendszerint elég sokat gondolkozom az aktuálisan olvasott történeteken, akár azon, mi fog történni, akár azon, én hogy tudnám elképzelni az egyes szituációkat, akár azon, mit változtatnék benne, és mivel ezt általában elalvás előtt szoktam művelni, így természetesen gyakran megesik, hogy továbbálmodom a gondolatmenetem a könyvvel kapcsolatban. De ezek jó részét már akkor elfelejtem, amikor felébredek, tehát nem tudok róluk beszámolni se magamnak, se másnak.

Álljon itt 11 dolog, amit most megtudhattok rólam:

  1. A kedvenc színem a narancssárga, ezért mindenki, aki ismer, szinte ösztönösen ilyen színű cuccokat ajándékoz nekem.
  2. Szeretem a meséket, az animéket és mangákat, valamint a vígjátékokat, de mindet erősen szelektálva.
  3. Gyerekverseket írok.
  4. Szeretek énekelni, és a hangom is egész jó, de alt lévén a magas hangokkal problémáim akadnak.
  5. Imádom a telet és utálom a nyarat. Az elvem: Feljebb mindig lehet öltözni, de lejjebb egy idő után már nem lehet vetkőzni.
  6. Érdekel a mitológia és a különböző népek kultúrája, de a történelem nem.
  7. Balkezes vagyok. Egy nem rég végzett minikutatásom alapján ezért nem tudok kislabdát dobni.
  8. Macskapárti vagyok. Nem utálom a kutyákat, de gyűlölöm azokat, akik a macskákat bántják.
  9. Szeretek helyesen írni, zavar, ha más nem teszi, és idegesít, ha valamiről nem tudom, hogyan kellene írnom. Épp ezért mindig van a közelemben egy Magyar Helyesírási Diákszótár.
  10. Szeretem az idegennyelveket. Bár angolból már van felsőfokú nyelvvizsgám, szeretnék egyszer egy-egy középfokút spanyolból és japánból is.
  11. Mindig mindenkinek adok egy második esélyt. Többet nem.

Az én 11 kérdésem:

  1. Ha csak egy tulajdonságodat tarthatnád meg, a többi véletlenszerűen lenne "újraosztva", melyikhez ragaszkodnál? Miért?
  2. Ha eldobhatnád egyetlen tulajdonságodat, melyiktől válnál meg? Miért?
  3. Ha visszakaphatnál valakit, aki valamiért már nem része az életednek, vissza akarnád-e kapni? Miért?
  4. Ha az életed egy film lenne, milyen címet adnál neki és milyen műfajba sorolnád?
  5. Van-e olyan zene, amit szerinted akárhányszor meg tudnál hallgatni? Ha igen, mi az?
  6. Mi az a létező képesség, amit a legszívesebben magadénak tudnál? Miért?
  7. Ha szuperhős lennél, mi lenne a szuperképességed és a szuperhős neved?
  8. Ha találnál egy elásott kincsesládát, milyen kincsben reménykednél és mit kezdenél vele?
  9. Gyűjtesz-e valamit? Ha igen, mit?
  10. Milyennek képzelsz el egy ideális randevút?
  11. Ha választhatnál egyetlen embert a világon, akivel beszélhetnél, ki lenne az, és mit mondanál neki?

A 11 jelöltem pedig:




Remélem, ha nem is mindannyian, de néhányan azért válaszolnak a felsoroltak közül, és remélem, ha nem is minden erre tévedő, de néhányan azért elolvassák az én válaszaimat. :)

2011. október 4., kedd

Könyvmoly párbaj 2.0


Ahogy azt mindenki észrevehette, közel se sikerült befejezne a párbajos könyveim. Ennek ellenére továbbra is jó kezdeményezésnek tartom, és még így is többet sikerült olvasnom, mint korábban, tehát még sikeresnek is mondható. Node, lényeg a lényeg, hogy a párbaj folytatódik, és ezúttal ismét megkísérlem teljesíteni a feladatot. A november 8-án kezdődő 2. forduló ezúttal 10 hónapig fog tartani, viszont ugyanúgy lehetőség van csupán 7 könyvvel indulni a 10 helyett, amit én ki is használok, hátha így sikerül majd elolvasnom mindet. Nem is szaporítom tovább a szót, lássuk az idei listám:


  • J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura I. - A Gyűrű Szövetsége
  • Christopher Paolini - Eragon
  • Tim Severin - A Viking - Odin gyermekei
  • A tűzmanó - Japán mesék (Összeállította: Szántai Zsolt)
  • Neil Gaiman - Sosehol
  • Elizabetta Gnone - Fairy Oak II. - A Sötétség Bűvölete
  • Susanna Clarke - Búcsúbáj Hölgyei

Mint látható, a korábbi listámból el nem olvasott könyveket továbbra is szándékomban áll elolvasni, ezért is kerültek fel most ide. (A Rúnajeleket már elolvastam, csak bejegyzést nem kapott, mert lusta disznó voltam.) A Vikinget és a Búcsúbáj Hölgyeit ajándékba kaptam a nyáron, tehát alap, hogy a listán is helyük van, a Fairy Oak II. része meg időközben meglett, és mivel az első tetszett, természetesen elolvasom ezt is.

B listát szándékosan nem írtam ezúttal, ugyanis a korábbi B listámon csupán egyetlen olyan könyv szerepelt, ami ténylegesen helyettesítő szerepet szolgált volna, és rájöttem, hogy ezen a listán csak és kizárólag olyan könyvek szerepelnek, amiket tűzön-vízen át is el akarok olvasni, tehát értelmetlen volna magamnak kiskaput hagyni.

Zárásként minden könyvmolynak sok sikert a párbajhoz, és sok türelmet a kezdésig! ;)

2011. február 2., szerda

7 próba

Jó régen írtam már megint, de büszkén jelenthetem, hogy azóta meg is kaptam a friss, ropogós, felsőfokú nyelvvizsgám, és anatómiából is átmentem. Bár helyettük van egy kupac más gondom, most senkit se fogok ezekkel untatni, inkább írok arról a játékról, amire nemrég neveztem be.

Ugyanis Brigi felhívta a figyelmem egy nagyon jópofa kezdeményezésre, amit a Könyvmolyosok eszeltek ki. A lényege, hogy 7 hónap alatt 7 általunk előre kiválasztott könyvet kell elolvasnunk, és ezekről egyfajta olvasónaplót vezetnünk. A biztonság kedvéért lehetőség van B lista készítésére is, ha esetleg olyan könyvbe botlanánk, ami nem igazán nyerte el a tetszésünket, ezért nem akarjuk folytatni/végigolvasni. Mivel az utóbbi időben hol a lustaságnak, hol az egyetemnek köszönhetően pofátlanul keveset olvastam, úgy gondoltam, épp itt az ideje kicsit gatyába rázódni, tehát beneveztem. A játék részletes leírását itt mindenki megtalálja: Könyvmoly párbaj

Végül íme az én listám:

A lista:
Bud Spencer - Különben dühbe jövök
Christopher Paolini - Eragon
Joanne Harris - Rúnajelek
Elisabetta Gnone - Fairy Oak I. - Az ikrek titka
J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura I. - A Gyűrű Szövetsége
Neil Gaiman - Sosehol
A tűzmanó - Japán mesék (Összeállította: Szántai Zsolt)

B lista:
Christopher Paolini - Elsőszülött
Christopher Paolini - Brisingr
J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura II. - A Két Torony
J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura III. - A Király Visszatér
Elisabetta Gnone - Fairy Oak II. - A Sötétség Bűvölete
Elisabetta Gnone - Fairy Oak III. - A Fény Hatalma
Osho - A nők könyve

Február 8-ig még van idő csatlakozni, tehát aki kedvet kapott, bátran vágjon neki!

Jó olvasást minden játékostársnak! :)

2009. november 15., vasárnap

Játékos 2.0

Eszti és Szandi is írtak nekem 5-öt, úgyhogy most azt is kifejtem.

Kezdjük Esztiével...
Sütőtöklé: Ó, igen, a fantasztikus halloween-i ital, ami nem elég, hogy sűrűbb lett a kelleténél, de hála Bran fűszerezésének, gyömbértúltengésben is szenvedett, úgyhogy gyakorlatilag ihatatlan volt. Szerintem azóta is ott van még az asztalon, mert senki nem mert hozzányúlni, hogy kiöntse. x"D

TM állatok: Ők az újdonsült kis háziállataink, szám szerint kettő nőstény TengeriMalac, Mimi és PomPom (avagy Pomi). Nagyon aranyosak, és mindig sípolnak, ha éhesek. xD Viszont legalább ők is este alszanak.

ÓPR: Ezt nem is szabad rendesen kifejtenem, mert csomóan nem tudhatják még, hogy mi az a PR. O_O Abból, hogy ezt kifejtésre írta nekem, legalább világosan látszik, hogy Eszti miért HPR és nyomkerák. xD

Krúll: Nem is tudom erről mit kéne írnom. Egyértelmű, hogy krúll vagyok, nincs is rajta mit ragozni. A többi krúll elismeri, a nyomkerákok meg saját bőrükön tapasztalják. >D

Papírsütés álá gofri: Úgy esett e rém eset, hogy sikeresen eltört halloween előtt pár nappal az otthoni gofrisütőnk. Viszont Briginek gofri kellett, mert már gondolatban rákészült, hogy azt fog enni, tehát Eszti elhozta az övét halloween-ra. Anya annak rendje és módja szerint be is dugta, hogy felmelegedjen, és beleönthesse a tésztát. Igen ám, de amikor a kis piros pötty jelezte, hogy felmelegedett, és anya felnyitotta a tetejét, hogy beleöntse a tésztát, kiderült, hogy Eszti benne hagyta a használati utasítást, ami ennek következtében cukin megpörkölődött. x"D Vicces volt. :D

Na, lássuk Szandi részét...
Kisállatok: Na most ezt nem tudom, hogy a rendes állatainkra vonatkozik, vagy a valenthes petekre. xD Mindenesetre kisállatunk van/volt/lesz elég, szám szerint 3 macska, 1 törpenyúl, 2 tengerimalac, 1 pézsmateknős, meg egy rakás hal. Volt nemrég egy hörcsög is, de ő már az örök szalmamezőkön rágicsál. :'(

Trade: Felteszem ez a Restaurant City miatt lett. :D Szandinak is küldtem már egy rakás trade-et, de eleinte azon munkálkodtunk, hogy legalább egyet tudjon elfogadni, mert mindig olyan kellett volna tőle, amire neki is szüksége volt. xD De aki még nem ismerné a játékot, az feltétlenül regisztráljon facebook-ra (igen, Tapi, te is, mert JÓ xDDD), és látogassa meg a Restaurant City alkalmazást. :D

Homokozó: Lehet, hogy nagyon szenilis vagyok, de ezt most akkor se értem. xD

PR: Na tessék, a másik nyomkerák... x"D Igen, PR vagyok, igen, a többi PR tudja, miért, de akkor se fogom leírni a blogba, mit jelent. xDD

Fanfic: Ezt már egyszer kifejtettem Kaen asszociációja kapcsán, úgyhogy több szót nem is vesztegetnék rá. :)

A homokozót meg majd módosítom, ha Szandival beszéltem és megtudtam, mire akar ez vonatkozni. xD

2009. november 14., szombat

Blogos játékos bejegyzés

Jó kis blogos játékot találtam Kaen blogján. Ő írt rólam 5 asszociációt, nekem pedig az a feladatom, hogy ezeket a saját blogomon kifejtsem. Ezt itt most mindjárt meg is teszem, akinek pedig van kedve ilyet játszani, nyugodtan írjon egy kommentet, és írok róla asszociációt. :)

1.) Fanfiction: Pozitív, ha valakinek ez jut rólam eszébe, mert az azt jelenti, hogy legalább az eddigi első és egyetlen picinyke ficem, amivel a nyári conon indultam, nem volt olyan rossz, hogy rögtön el akarja felejteni az ember. :D Mindenesetre szeretek fanficeket olvasni, és írni is, bár utóbbi terén még igen gyerekcipőben járok. Azért remélem előbb-utóbb belejövök, és az én nevem is elhangozhat azon a bizonyos eredményhirdetésen. :)

2.) Óvó néni: Nos igen, nehéz eldönteni, hogy vajon a blogom miatt, vagy ténylegesen a szakom miatt kaptam ezt az asszociációt. Igazából mindegy is. Remélhetőleg a szakomat végigcsinálom, találok munkát oviban, a gyerekek pedig szeretni fognak. A blogomnak csak azért ezt a címet adtam, mert egyrészt akkor váltottam szakot, amikor indítottam, másrészt a szösszenetek már foglalt volt. :D

3.) Napi Brigiutálat: Ennek sok története nincs. Mindenki tudja, hogy Brigit utálni kell. Még az is ellene van, aki nem is ismeri. Így aztán csak egy kis reggeli ihlet kellett, hogy megalkossam a facebook-on a Napi Brigiutálatot, hogy mindenki kétségektől mentesen tisztában legyen vele, hogyan is viszonyul Brigihez. :D Aki nem hiszi, járjon utána. ;)

4.) Hosszúhajú barát: Na most ezen elgondolkoztam, hogy egybe vagy külön kell-e írni, de mindegy, nincs kedvem utánanézni. XD Amúgy jellemző, hogy az emberek előbb jegyzik meg a vőlegényemet, mint engem, mert valahogy úgy nehéz nem felismerni. :D De az is lehet, hogy csak én vagyok ilyen kis kevéssé feltűnő. :P Általánosan nem mondható el, hogy jobban felfigyelek a hosszúhajú fiúkra, de tény, hogy neki jól áll (khm...PRek kuss), tehát nem engedném, hogy levágassa. (Még mindig kuss, nem röhög.)

5.) József Attila: Hű. József Attila verseit nagy általánosságban szeretem, de persze vannak kivételek, mint mindenhol. Magának a költőnek a személyiségét nem igazán szeretem, de nem is nagyon érdekelt soha. Ha jók a versei, akkor mindegy. Amúgy vicces, mert vőlegényem és apukám is Attila, és József Attila utcában lakunk. :)

Noh erről ennyit. Jó kis játék ez. :)