Nyelvvizsga

Az előzőekben beígért conbeszámoló elmaradt, nem részletezem az okát, de jobb így és kész. A szülinapozóshoz meg sose volt kedvem nekikezdeni, úgyhogy az is kimarad. Viszont mivel rég volt már olyan bejegyzés, ami a nagyvilág hasznára válhatna, ezért most egy olyan következik. Október 1-jén voltam ECL felsőfokú angol nyelvvizsgán, és gondoltam, megosztom mindenkivel a tapasztalatokat, hátha még jól jöhet az olyan elvetemülteknek, akik szintén felsőfokon törik a bucijukat.

Írásbeli

1. rész: Olvasott szöveg értése

Ebben a részben 2 feladatunk volt. Az elsőben egy speciális sütidiétáról szóló cikket olvashattunk, amiből hiányoztak itt-ott mondatrészek. A cikk végén meg volt adva egy kupac szó, ezeket kellett behelyettesíteni a megfelelő mondatokba. Persze 2-vel több behelyettesítendő kifejezés volt, mint amennyi hiányos mondat, így nem volt kivitelezhető a "végére hagyom és majd meglátom mi maradt ki" stratégia. Viszont szerintem nem is volt rá szükség, mert a cikk elég egyszerű szövegezésű volt, és a kifejezések is egészen egyértelműen illeszkedtek a mondatokba. Más szóval ez egy egészen könnyű kis indító feladat volt.

A második feladatban a svédek férfi egyenjogúságért való küzdelméről olvashattunk. Így elsőre furcsának tűnik a dolog, de tulajdonképpen arról van itt szó, hogy a férfiak is ugyanúgy vegyék/vehessék ki a részüket a gyereknevelésből és a háztartás vezetéséből, tehát ez ne maradjon meg "női munkának". A cikk végén 10 db kérdés volt, amikre röviden, címszavakban kellett válaszolni az olvasottak alapján. Viszont nagyon figyelni kellett, mert a már beírni válaszokat tilos javítani, különben hibának minősülnek. Tehát alaposan át kell gondolni, és pluszban nehezíti a dolgunkat, hogy a válaszba leírt fölösleges információért pontlevonás jár. Tehát ez már egy nehezebb feladat volt. A cikk szövegezése itt is viszonylag jól érthető volt, viszont az előbb említettek miatt elég könnyen lehet pontokat bukni. Mindenesetre idő van elég, tehát aki rendesen odafigyel, az 1-2 apróbb hibával megúszhatja a feladatot.

A rendelkezésre álló idő a 2 feladatra összesen, ha jól emlékszem, 45 perc volt.

2. rész: Fogalmazási készség

A sokak által kevéssé körberajongott levélírás. Itt is két feladat volt. Az elsőben egy hozzászólást kellett írnunk valamelyik szervezet blogjára, akik a közelmúltban készítettek egy felmérést az európaiak dohányzási arányáról, és azt az eredményt kapták, hogy 1/3-uk rendszeresen dohányzik, ami napi 14.4 szál cigarettát jelent fejenként. Ezzel kapcsolatban kellett kifejtenünk a véleményünket a felsorolt szempontok alapján (környezetünkben dohányzók, mi dohányzunk-e, az országunkban érvényes szabályozások, mi mit tennénk az ügy érdekében), méghozzá 300 szó terjedelemben. Azt hiszem, egész könnyen és jól ment.

A második egy tényleges levél volt, amit a tudományos magazinnak kellett írnunk egy cikkükkel kapcsolatban. A cikk arról szólt, hogy bár az emberek nagy része fontosnak tartja a tudományt, egy kis réteg úgy gondolja, hogy veszélyes, és fél tőle. Erről kellett kifejteni a véleményünket, mi hogy gondoljuk, fontos-e a tudomány, mik napjaink lényeges találmányai, a tudósok és a kormány felelőssége a találmányokkal kapcsolatban - szintén 300 szóban. Itt már kicsit fáradt voltam, meg mint utóbb kiderült, lázas is, tehát kicsit lassabban és nehezebben ment a dolog, de még így is jóval idő előtt sikerült befejezni.

A 2 fogalmazásra összesen rendelkezésre álló idő: 90 perc.

Néhány jó tanács, amit levélíráskor a népek hajlamosak elfelejteni. Egészen apróságok, mégis súlyos pontlevonások járnak érte, ha valaki lefelejti:

- mindig legyen megszólítás, az adott formának megfelelően! (pl. ha havernak e-mailt vagy bloghsz-t írsz, simán jó egy "Hi there!", de ha hivatalos levelet, akkor annak megfelelően szólítsd meg a címzettet)

- igyekezz valamilyen szisztéma szerint tagolni a fogalmazásod, de ettől függetlenül ne essen szét

- hasznos, ha írás közben pipálgatod a szempontokat, így tudod, mi az amit még bele kell írnod, és mi az, amit már nem kell tovább nyúznod

- figyelj rá, hogy megfelelően vezesd át a gondolatmeneted egyik pontból a másikba, ne legyen darabos a levél

- menet közben néha állj meg, és számold át gyorsan a szavak számát, hogy tudd, mennyibe kell belesűríteni a hátralévő pontokat

- a levelet mindig írd alá!

Szóbeli

1. rész: Hallott szöveg értése

Szintén 2 feladatból állt. Az elsőben egy amerikai elnök beszélt a gondolatairól. Minden állításhoz 3 válaszlehetőség volt megadva, és a hallottak alapján ki kellett választani, melyik helyes. Cseles volt, mert szinte mindegyik állítás taglalásánál beleszőtt 1-2 szót mindhárom válaszlehetőségből, így nem volt elég elkapni a szövegben szereplő kifejezéseket, hanem rendesen oda kellett figyelni, és értelmezni, mit mondott. A 2 lejátszás számomra elégnek bizonyult itt, ennek ellenére nem volt könnyű feladat.

A másik felvételen egy nő beszélt valamilyen önkéntes szervezetről. Na, ez piszkosul nehéz volt. 10 mondatkezdemény volt, amiket be kellett fejezni a hallottaknak megfelelően. Ezzel csak annyi volt a probléma, hogy a nő, aki nyilatkozott, rettentően hadart, és elharapta a mondatok végét. Az egy szuszra elhadart mondatában kb. 4 fontos információ hangzott el, és mire az elsőt leírtam, már hadarta a következő 4-et. Első hallgatásra 3 választ tudtam beírni, amire eddig még sosem volt példa hallásértés feladatnál. Második hallgatásra sem tudtam befejezni a feladatot, tehát a maradék helyre kb. azt írtam, ami jól hangzott.

Erre nem igazán tudok más felkészülést javasolni, minthogy nézzetek sok BBC-t és CNN-t.

2. rész: Szóbeli kommunikáció

Bár a hallásértés se volt semmi, de saját belátásom szerint számomra ez volt a legnehezebb. Illetve nem is nehéz volt, csak talán inkább nagyon el voltam már fáradva ekkorra, ezért nem tudtam úgy teljesíteni, ahogy kellett volna. Ha esetleg a tisztelt nyelvvizsga bizottság olvasná eme sorokat, üzenem nekik, hogy nem normális dolog egy napra rakni a szóbelit és az írásbelit. Borzasztóan maratoni, kimerítő és lefárasztja az ember agyát az egész napos kőkemény koncentrálási kényszer.

De hogy visszatérjek a vizsgára: mint azt bizonyára minden érintett tudja, szóbelizni párosával kell. Abban a már jól megszokott helyzetben voltam, hogy senkinek nem akaródzott velem jönni nyelvvizsgázni, így nem választottam beszélgetőpartnert, hanem random kaptam valakit. Ezúton is köszönöm amúgy az illetékeseknek, nagyon kedves és lelkes beszélgetőpartnert kaptam (aki mellesleg 100x jobb volt nálam, gratulálok neki ezúton is). Elsőként persze be kellett mutatkoznunk egymásnak, itt elmondta, hogy ő tanít a PTE-n, én meg elmondtam, hogy tanulok az SZTE-n. :D Meg meséltem neki a HoTról is, ha már ilyen kevéssé hétköznapinak mondható hobbival rendelkezem.

Ezután kaptunk egy témát a vizsgáztatónktól: Család. Szerette volna, ha arról beszélgetünk egymással, milyen volt régen a család és milyen manapság, de végül úgy belelendültünk, hogy elvittük a dolgot a házasság felé. Szerintem jót beszélgettünk, akkor is, ha tudom (mert már akkor észrevettem, amikor kimondtam), hogy nagyon sok nyelvtani hibám volt, aminek nem szabadott volna lennie. Ez viszont egyértelműen a fáradtság - és a lázam - eredménye volt, mert olyan alap dolgokat mondtam rosszul, amikről a hülye is tudja, hogy nem úgy kellett volna.

Harmadik, és egyben utolsó része a szóbelinek a képről monologizálás. Itt tulajdonképpen mindegy, kinek beszélünk, akár a könyvespolcon lévő radírmaradványt is nézhetjük közben, a lényeg, hogy összefüggően és folyamatosan kell beszélni a monitoron kivetített képekről. Na, ez az, ami nekem nem ment. A környezetszennyezés volt a témánk (illetve úgy emlékszem, de igazából a téma címét nem is figyeltem), ehhez kaptunk 3 képet. Az elsőn egy tankhajó volt, a másodikon egy büdös füstöt eregető gyár, a harmadikon pedig egy szeméttároló, amit én sikeresen vonatnak néztem. Én kezdtem, dadogtam valamit a 2. képről, hogy Budapestre emlékeztet és nem szerettem ott lakni, meg hogy szerintem egy fővárosnak nem ilyennek kéne lennie. Aztán a vizsgáztató kérdezett valamit a szennyezés fajtáiról, de már annyira fáradt voltam, csak néztem rá és nem jött egy értelmes gondolat se, amivel válaszolhattam volna. Akkor áttért a partneremre, ő beszélt jó sokat a szelektív hulladékgyűjtésről, majd visszatért hozzám, hogy megkérdezzen az első képről. Ott beszéltem még pár szót az olaj hatásáról a vízi élőlényekre, pl. bálnák kommunikációja, halak, parton fészkelő madarak, aztán befejeztük a vizsgát.

Ennyi nagyjából a beszámoló. Eredmény majd november 1-jén, addig is remélem lesz, akinek hasznára válik ez az összefoglaló, ha már ilyen sokáig írtam. :D